2013-03-26_NorthArgentina | |
Üzenet a fellegekből.
| ![]() |
Indulás | |
- Hanyas? - Ne kérdezd a koromat. - A méretét kérdeztem!! - Ja a méretem. A leg-leg-leg-leg-legnagyobb. - Lába? *lúdtalpas* - 47 és feles. - 47 és feles!? Nem biztos, hogy van ekkora csónakom. Én teljesen meg voltam győződve arról, hogy 45-ös a lábam, de ebben az új cipőben csak a 48-as adta ki a méretet. Fura. Reggeli nyolc órai felszállás, az érzés teljesen ugyanaz, mint amikor reggelente felszállsz a kettes metróra az Örs Vezér térnél. |
Landolás San Salvador de Jujuyban | |
A repülőgép megérkezett Jujuyba (ahogy a mondás tartja, Eddig még egy se maradt fenn) és a csomagok is ugyanezen a gépen utaztak. Követve az eddigi szokásos filantrópiát, most is megosztok egy bölcsességet az argentin tömegközlekedéssel kapcsolatban:
Tapossuk le a többi taplót, én akarok az első lenni!virtus? Olyasmi, de magasztosabb motivációkkal. Talán ez függ a repülőgépek menetrendjétől - az enyém túl korai volt - de Jujuyban, a reptéri parkolóban 1, azaz bruttó 1 transzferbusz van. Pontosan ott áll a repülőgép érkezésére, mily' kedves, de összesen 1 darab busz van. Ez szimplán annyit jelent, hogy általában telefonon előre kell foglalni helyet (én nem tettem meg), ezen túl az érkezési sorrend alapján tölti fel a sofőr a maradék üléseket. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben te nem tolakodtál előre a repülőn és azzal marháskodsz, hogy kiszedd a fóliából a hátizsákodat, addigra a busz már tele van, a sofőr pedig sajnálkozik - de segítőkészen még azt is megmondja, hogy csak ez a transzfer van, nincsen több. Egyszóval javaslom, hogy még mielőtt Jujuyba érkezel, szervezd le a reptéri transzfert. Azért is, mert a drágább remizből sincsen olyan sok, azt is elkapkodja a százvalahány utas. Aztán ha elmegy a transzfer, ha elmennek a remizek, a családokat elviszik a saját autóik, akkor a repülőtér üres, halott, álmosan tátong és egyedüli ötletként a reptéri alkalmazottakat lehet megkérdezni, hogy tudnak-e javasolni valami taxi vagy remiz telefonszámot. Melyre végül nem került sor, mert bár végül csak én meg két hölgy maradtunk a repülőtéren, nekik már érkezőben volt a remizük. Van egy szabad hely? Persze hogy érdekel. Kérdezi a sofőr a nőket, hova mi lesz a végállomás? TilcaraEgy pillanatra elgondolkoztam, merthogy nekem is az volt a napi célpont, de Jujuyból közvetlenül Tilcarába menni remizzel talán nem a legolcsóbb szórakozás - így én a jujuyi buszpályaudvart mondtam a célpontnak. A táj egy kis asszociációs érzékkel olyan mint az E71-es Mezőkövesd után. Már megyünk egy ideje, furán túl sok ideje, a belső utazós órám már régen tovább ketyegett mint amit előre vizionáltam a térképről a repülőtér és San Salvador de Jujuy távolságát illetően. Épp a Komfortzóna magazint lapozgattam az anyósülésen, és már éppen megszólaltam volna, Toto, van egy érzésem, hogy már nem Kansasben vagyunk... A hölgyeknek is feltűnt valami (negyvenes argentin barátnők, többször jártak már errefelé) és kérdezzük a sofőrt: Nem hagytuk már el a városba vezető utat? Sofőr néz, Hát nem azt mondták, hogy Tilcarába megyünk a buszpályaudvarra??ÖÖööö, szép próbálkozás, talán valóban csak félreértés, de nem. Én Jujuy:buszpályaudvar, hölgyek:Tilcara. Félreáll a kocsival, mondja jól van, ha akarom visszafordulhatunk. Számolgatok a pénzzel: elvben a buszos transzfer 40 peso Jujuyba és Jujuyból pedig még 40 peso Tilcarába a buszozás. Az én remiz harmadom pedig 150 peso lenne, vagyis felmerült a két opció: a dupláját fizetem az útnak, vagy pedig visszafelé indulok az úton, a buszra várok Jujuyban és így tovább. Belefért a keretbe, így akkor ha már idáig eljutottunk, folytassuk utunkat rögtön Tilcara felé. Volcán faluban. |
Tumbaya | |
A tumbayai templom. panorama01 Mivel pont a húsvéti hétbe csöppentem, Tumbaya és később Tilcara is mindenhol az alábbi plakáttal üdvözölt: az apropót A copacabanai Szűz Mária adja, mely a bolíviai Copacabana városból származik és Amerika legidősebb Szűz Máriája. Mária úgy került Argentínába, hogy a történészek szerint 1835 júliusában megjelent egy pásztor előtt ezen a vidéken a hegyekben, így felépítették oda a Punta Corral szentélyt (nem találtam rá jobb fordítást, mint Karámvég szentély). Azóta pedig minden évben megtartják a zarándoklatot Mária két képével: 22 kilométert gyalogolnak nagyjából 7 és 13 óra alatt, Tumbaya 2034 méteres magasságáról egészen a 3700 méteren lévő szentélyig. Tumbaya falu. |
Ismét úton. | |
Megérkezés Tilcarába | |
Végül a kisebb tumbayai városlátogatás után megérkeztünk Tilcarába, én pedig javaslom, ha már idáig jöttünk, akkor egészen fel is mehetünk a hostelig, hogy csak onnan kelljen cipekedni. Átadom a 150 pesót aztán agyőt intünk egymásnak. Hosteles becsekkolás, utána pedig magamra kapom a fotós cuccot és elindulok a városba. A központi téren található empanadás nénit én nem találtam meg, azt mondják hogy jól csinálja az empanadákat; átadom az információkat, mások talán több szerencsével járnak. panorama02 Assisi Szent Ferenc és a Rosario-i Szűz Temploma. Hirtelen üzbég, türkmén vagy kazah építészet jutott az eszembe, de azok odébb vannak. |
A tilcarai Pukara | |
Lesétálok dél felé, a Pukarához. panorama03 A bejáratnál kettő dolog derül ki. Az egyik, hogy nem lehet ám csak úgy sétálgatni, de a szokás szerint mosolylohasztó DNI-m meglobogtatásával kiegyenlítettem a meccset. Várni kell egy keveset, amíg összejön a csapat, addig tessék körbesétálni a kaktuszkertben. A kert. Botanikailag biztosan teljesen debil szavajárás, de ez itt egy kész kaktuszparadicsom. A harangkő. A zenei történet arról szól, hogy ha fogsz egy követ és ráütsz erre a 2.5 tonnás vulkanikus kődarabra, akkor olyan hangot ad ki mint egy valódi harang. És tényleg. Noha a hispán nyelvjárásban pucarávagy pucaraszavakat használnak, de a nyelvi pontosságot igénylő olvasók számára muszáj tisztázni, hogy eredetileg aymara és kechua nyelven pukaraa helyes kiejtés. Mi az a pukara? A pukara egy kifejezetten andoki kultúrákra jellemző katonai erődítmény volt az inkák kora előtt. Noha sokuk már megsemmisült a történelem évszázadai alatt, de a tilcarai Pukara még mindig egyben látható. A környéken egészen 10 000 évre visszamenő emberi nyomokat is találtak a régészek, mindenesetre ezt a pukarát a 12. században építette fel az Omaguaca törzs. A törzs tagjai tapasztalt mezőgazdászok voltak és a szövéshez-fonáshoz illetve az agyagmesterséghez is jól értettek. Továbbá jó harcosok is voltak, így a pukara ebben az időben fontos katonai szerepet is játszott, mivel az elhelyezkedése kiváló lehetőséget adott az Humahuaca hegyszoros útjainak irányításában és felügyeletében. A mostani utazásom során javarészben ezt a hegyszorost, völgyet fedeztem fel. A pukara fénykorában körülbelül 15 hektárnyi (61 ezer négyzetméternyi) területet foglalt el és több mint 2000 lakossal rendelkezett. A lakosok kőből épített, négyszög alakú házakban laktak, melyek a hőszigetelésérdekében csak egy alacsony ajtóval rendelkeztek, illetve semmi ablakot nem alakítottak ki a falakon; a rövid tartózkodásom alatt is megtapasztaltam a hely roppant szeles természetét, így egészen biztos vagyok abban, hogy a telek még hidegebbek voltak. A lakóhelyek mellett a pukara karámokkal is rendelkezett az állatok tartásához, illetve felszentelt helyeket is a vallási ceremóniák elvégzéséhez vagy a holtak eltemetéséhez. Kaktusz krokodilusz Kilátás az Humahuaca hegyszoros nyugati oldalára. panorama04 1908-ban Juan Bautista Ambrosetti, a Buenos Aires-i Egyetem néprajzkutatója és annak tanítványa Salvador Debenedetti érkezett a helyszínre, és az ásatások első három évében több mint 3000 tárgyi leletet tudtak a felszínre hozni. 1911-től kezdve közel 2000 négyzetméternyi területet tisztítottak meg és újjáépítettek néhány épületet is. 1948-tól Eduardo Casanova vette át a régészeti kutatások gyeplőjét, 1966-ra pedig archeológiai múzeumként meg is nyitotta a területet a látogatók előtt. Kutatások és ásatások még mindig folyamatosan történnek, melyet a Buenos Aires-i Egyetem felügyel. Egy 360 fokos panoráma. panorama05 A házak belseje. Vajon az, aminek látszik? Kedves Naplóm! A felhős időben s tomboló szélben visszasétáltam a szállásra az energiaszükséglettel rendelkező eszközeim listáját feltölteni, aztán pedig vissza a város...falu központjába számomra is valamiféle energiafeltöltés céljával. Menetközben véletlenül még a buszpályaudvart is megtalálom, úgyhogy a holnapi tovautazásra vennék jegyet, amikor ifjonti lelkesedésemet lehűtik azzal, hogy nem kellene annyit gondolnom a jövőre: majd holnap, az adott napon megvehetem a jegyet, előbb nem. Okés. Csak egy kis laza uzsonnázásra gondolok, úgyhogy betérek az egyik boltba és feltöltöm a táskámat némi felvágottal, péksüteménnyel és sajttal. Tetszett, ahogy az eladónő papíron és ceruzával adta össze a termékek összegét; de persze az is lehet, hogy csak nem bízott a spanyoltudásomban. A rend őrei és őrlányai masíroznak a városban. Focimeccs? Á dehogy, jönnek a zarándokok. Visszaséta a szállásra, uzsonnázás az ebédlőben és közben ellenőrzöm a feltöltenivalókat. Ledőlök egy kicsit sziesztázni és közép-európai középosztálybeli jó szokásként elégedetlenkedek magamban: ki a fene csavargatja a kulcsot a zárban már vagy fél órája??? Már éppen felkelésre szánom magam és kiderül, hogy a kertben pingpongoznak. |
Esti séta | |
Nyolc körül ismét és most már esti városi sétára szánom magam. Tilcara megtévesztő is lehetne. Elindulsz észak felé a Padilla utcán, olyan mint a Budai Várban, vagy a cseh szűk utcácskákon is taposott macskaköveken, a sárgás lámpák hangulatvilágítják a házak oldalát - de két sarokkal odébb az egész egy poros kisvárossá változik. A főutcának tekinthető Belgrano utca. A hentes. Egy jó kis horrorfilmet lehetne itt forgatni. Drágaszág. Mivel tapasztalt argentin vagyok, fenntartással kezeltem az Olyan olcsó!előhíreket. De mégis egyet kellett értenem az környék és Észak-Argentína menüin szereplő árak láttán. Az éttermek(kőfalba épített, alig megvilágított helyek faszékekkel és faasztalokkal) 25 pesótól már teljes ebédet adnak. Egy vacsora marhasült 55 peso - a fővárosban ez minimum 70 mangótól indul. Úgyhogy valóban, az ország ezen környéke olcsónak tekinthető. Még lecsúszik egy Quilmes, aztán visszamegyek a szállásra. Érkezik egy fiú-lány testvérpár, nem túl beszédesek, ezért bealszom. |
:: létrehozta Ezüstkép utazóNaplók v2.13.1 Minden jog fenntartva © 2021 |