07:00 ébredés, háromnegyed nyolctól pedig reggeli. Nem akarom vagy szokásom a szükségesnél jobban ekézni az argentin konyhát, de a dulce de leche + dulce de leche + dulce de leche reggelivel ellentétben itt össze tudtam rakni egy sajtos-vajas-sonkás szendvicset, és...tényleg nem akarok sértő lenni...mangó, ananász és dinnyeszeletek is álltak a reggelizős asztalon.

Falatozás közben körbenézek és egy cseh zászlót látok a pulton. Dolgom végeztével rájövök, hogy még barátok közt is van két felesleges órám: a busz tíz körül indul a csupán két sarokra lévő pályaudvarról.

Úgyhogy fogom magam és kiülök a hostel előtti padra. Ismét feltűnik a tulajdonos a reggelizős tálcájával, és akkor már elbeszélgetünk. A nemzetiségére már nem emlékszem, talán német. Honnan a cseh zászló? Egy darabig Prágában élt, volt egy cseh barátnője. Aztán átjött Brazíliába és a két brazil lánnyal vezeti a hostelt. Egyébként pont a múlt héten volt itt egy magyar lány Budapestről.

08:00 új vendégek érkeznek, hallás alapján nem tűnik egyszerűnek a portugál, vagyis a brazil-portugál: összefolyik, néhol gyors, lassú, puha, kemény, német és francia fennhangok, kevés artikuláció.

Egynapos kiruccanás meg minden, de szégyenszemre el kell ismernem, hogy a bom dia, és obrigado szavakon kívül jobban is felkészülhettem volna. :(

08:10 egy kisebb csapat gyűlik össze a bejáratnál, eligazítást kapnak az Iguazú-látogatásról és annak mikéntjéről. Kiemelkedik egy magas, szőke, Marilyn Monroe-típusú, a húszas éveiben járó szemüveges norvég cserediáklány, mellette egy forró latino barát/kísérő. *kuncogás* Az egész csapatot érdekli az Aventura Aquatica érzése, és megtudják hogy esőkabátot és műanyag zsákot is fognak kapni. *kuncogás* Meleg és párás idő van, élvezni fogják a frissítő fürdőt.

09:20 a személyzet is kiül pár percre, rájövök hogy Argentínát nem Arhentínának ejtik, hanem Ardzsencsínának.

Aztán elindulok a busz felé.

2.85 reais a jegy.

10:04 a buszra várva ismét megindul az eső...

Rodoviaria Internacional, ezt még jómagam is kitaláltam: Nemzetközi buszpályaudvar.

PROIBIDO ENTRAR SEM CAMISA
Fordítása:
Srácok! Kidolgozott testetek lebilincselő, izomkötegeitek ellenállhatatlanok, bordás hasatok feledhetetlen. De legyetek szívesek egy pólót felhúzni, mert ez nem a bícs, nem a szansájn, hanem egy buszpályaudvar. Obrigado and thank you for your cooperation.

Volt még idő előttem és felesleges reais a zsebemben, így beültem a pályaudvar éttermébe, hogy vegyek valamit a portugál nyelvű tábláról. Elvertem a maradék 3 reaist, és kiderült hogy a valami csak egy olvasztott sajtos melegszendvics volt. A portugál queijo szóból persze korrelálhattam volna a spanyol queso vagyis sajt szóra.

A hölgy nem volt elégedett a portugál nyelvtudásommal. Én sem.

11:03 becsekkolva, megkapom a rendes buszjegyet. Punnyadás, odakinn esik az eső. Napi tanulságok:

• ha nem figyelsz, akkor a TV-ben futó műsor az egyik percben valami főzős műsort mutat, a másikban pedig a műsorvezetőnő a mellét gyömöszöli egy melltartó reklámozása céljából
• a brazilok is kétpuszisak

12:05-kor pedig elindultunk, némi szívrohammal, ugyanis a jegyre 12:30 van írva...szóval ha csak úgy teljesen véletlenül nem érkezek korábban...nos...valószínűleg lekéstem volna a buszt.

Háromnegyed egykor elérjük a határt, mindenki leszáll, egyesével felsorakozik a kiléptetéshez. A határőr megkérdezi, hogy van-e fehér papírom. Mármint pontosan milyen fehér papírom? Amit belépéskor kapott. Az nincs instálom alássan, mert a buszsofőr úr intézett mindent idejövet. De mielőtt eszkalálódott volna a szituáció a határőr csak bólintott és megkaptam a kilépő pecsétet.

Fél kettőkor elérjük az argentin határt is, és mivel nem találtam idevágó naplójegyzetet, így sajnos nem tudok semmiféle frappáns sztorit írni a DNI-m internacionális mivoltáról. Azaz minden rendben ment a légkörbe történő visszatéréskor.

Ez a suite kategória.

Leparkolunk az Iguazú Hotel garázsában, mindenkit leszállítanak és átültetnek egy cama kategóriájú buszba. :(

:( Tudom, arra szólt a jegyem, tudom. :(

Rosamonté...Rosamonté...Rosamonté...

Általános iskolás csokifrappé, és a gimnazista 999 forintos kínai tornacipő. Legalábbis anno ilyet is használtunk. Azóta már 300 pesóba kerül és Converse felirat van rajta.

A Güirá Oga egy guaraní szó, jelentése A madarak háza. A környék madaraival foglalkoznak, gyógyítják, ellátják és elszállásolják őket. Ha nem tévedek, látogatható is.

16:20 egy nagy kattanás és durranás hallatszik a busz jobb oldalán. Elhagytunk valamit?
16:33 megint megállunk, félreállunk. Egy következő busz beért minket, a sofőrök jönnek segíteni. Néhány utas leszáll és a már dolgozó buszvezetők köré áll. Szerencsére ott voltak kommentelni. Egyébként sohasem jutottunk volna ki élve.

Alkalmi mentális üzemanyag, vajon létezik olyan argentin repülőjárat ahol a csecsemőt tartó szülő és az akadályoztatott mozgású utasok kivételével a többi, bármiféle halmaztól független utazóközönség nem ugrik fel, nem kezdi kipakolni a csomagokat, nem kezd tömörülni a folyosón abban a másodpercben amikor a repülőgép éppenhogy megállt a földön - hogy az elkövetkezendő még 10 percben ott álljanak mialatt a személyzet végigcsinálja a landolás utáni folyamatokat.

16:55 megyünk tovább.

Vagy mégsem. Két órával később valahol, valamilyen másik helyi Crucero del Norte garázsban megállunk és még egy alkalommal buszt váltunk. A harmadik busz per nap.

Elnézést kérek a kardinális faux pas miatt, de a lenti képnek nem pontos a GPS adata, mert nem sikerült pontosan megtalálni ezt a másik Crucero del Norte központot. Relatíve zilliónyi adat állt a rendelkezésemre, például a lerobbanás helye (fenti kép GPS), ideje (16:30), a lemenő nap iránya, ebből is a busz fordulási pozíciója, illetve a buszcseréhez pedig 18:44-kor érkeztünk meg: tehát az eredeti helyhez képest egy körülbelüli 2 órányi távolságot tettünk meg. Egy elmosódott tojásárus Campos Huevos épületet tudtam csak kivenni a környéken készült extra képekből, de nem tudtam megtalálni az épületet az Oberá-Apóstoles-Posadas-háromszögben.

Ha valakinek lerobban a Crucero del Norte busza arrafelé, akkor megköszönöm az információt. :)

20:23 szervírozzák a szuppét. Pezsgőt...gyöngyöző bort is adnak kiengesztelésül a lerobbanás miatt.

Zselatin, sonkatekercs, vajas pogácsaszerűség, vastagszerű ropiság, vajkrém és kókuszos vaníliakocka.

A főétel: libacomb és rakott krumpli.